Megvalósult fejlesztések a projektben részt vevő településeken


Települések :: Ravazd

Cím: 9091  Ravazd, Országút u. 119./a.
Lakosok száma: 1221 fő
Polgármester: Feketéné Varga Mária 
Polgármester telefon: (96) 474-087
Polgármester fax: (96) 474-087 
Polgármester e-mail: polghivravazd@t-online.hu
Jegyző: dr. Bertalanné Józsa Judit
Jegyző telefon: (96) 474-087
Jegyző fax: (96) 474-087
Jegyző e-mail: polghivravazd@t-online.hu

Ravazd település a Sokorói-dombságban Pannonhalmától 4 km-re, Győrtől 21 km-re található, a 82-es számú Győrt Veszprémmel összekötő út mentén, 2 km-re a győr-veszprémi vasútvonaltól. Maga a falu ősi település. A község nevének eredete feltehetően a személynévként is használt magyar ravasz (róka) főnévre vezethető vissza. Mások szerint az 1093. évi összeírásban szerepel egy itt lakott, Ravazd nevű ember. Az Árpád-házi királyok alatt a három részből (Kis, Nagy és Cheb Rouzd) álló település 1137-ben Ravazd néven egyesült. A törökök 1595-ben feldúlták, de a hódoltság ideje alatt végig lakott maradt. A faluhoz tartozott Tarjánpuszta, Hármastarjánpuszta és Vadalmáspuszta. Ravazdot egykoron szőlőművelők és kádárok lakták. Magántermelők ma is finom vörösborokat készítenek az itt termő szőlőből. A községből 1992-ben kivált Tarjánpuszta, amely önálló községet hozott létre.

Győr felől a 82. számú főúton autózva a falut Veszprém felé elhagyva forrás található. Felette kis, négyszögletes alakú barokk építményt emeltek. Az építmény nyugati oldalán márvány emléktábla áll, melyen a következő felirat olvasható:
„ITT PIHENT IV. BÉLA KIRÁLY 1241
Ez a Pánzsa forrása, amelyet egykor IV. Béla király megízlelt és kipróbált, a régisége miatt már pusztulásnak indult. Pannónia Szent Hegyének gondosságából most tisztább viz csörgedezik belőle. (1782)”
(latinból fordította Sólymos Szilveszter OSB)

A falut nyugati irányban a Lukashorog utcán elhagyva egy löszbe vájt úton kezdődik az aszfaltozott erdei út, amely Sokorópátkára (7 km) és Tényőre (13 km) vezet. Az utak a Kisaiföldi Erdőgazdaság Rt. ravazdi erdészetének kezelésében állnak. A gyalogos, kerékpáros turizmust elősegítendően nem akadályozza a rajtuk való áthaladást. Az erdőség a Pannon Tájvédelmi Körzet része. Sok ritka növény és állatfaj természetes élő-helyen való megfigyelésére alkalmas vidék. A községet szinte minden oldalról erdő veszi körül. Az erdei utak sok helyen lösszel borítottak, és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esőzések miatt meredek falú, néha 10-15 m mély vízmosásokban, bevágásokban, ún. "horgokban" futnak. A táj - a záporoktól eltekintve - vízben szegény, éghajlatilag a Kisalföldhöz áll közelebb, míg barna erdőtalajai és maradvány erdőfoltjai inkább a Bakonnyal rokonítják. A gazdag és részletesen fel nem sorolható flórát szerencsésen egészíti ki a védelemre szoruló állatvilág. Az erdőgazdaság erdei iskolát hozott létre, és tanösvényt alakított ki a dombság növény- és állatvilágának meg-ismertetésére. A település a tanácsrendszerben Pannonhalma nagyközséggel közös tanácsot alkotott. A rendszerváltás után önálló önkormányzatot választott. A település lakossága 1992-ig nagyjából másfélezer fős volt, mely Tarjánpuszta 1993-as leválásával 1086 főre csökkent. A faluból történő elvándorlás megállt, köszönhetően annak, hogy a település vonalas infrastrukturális beruházásai megvalósultak (víz, gáz, csatorna). A település rendelkezik óvodával, általános iskolával, faluházzal (benne polgármesteri hivatallal, postával, takarékszövetkezettel, könyvtárral). Kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatások egészítik ki az ellátást. (Főnix panzió, Jegenye étterem) 2004 augusztusában nyílt meg a korszerű, új épületben elhelyezett Izabella Idősek Otthona. A Kisaiföldi Erdőgazdaság és a növénytermesztéssel foglalkozó szakszövetkezet ad munkát az itt lakóknak. A többség eljáró dolgozó, Győrött és Pannonhalmán talál megélhetést magának. A kommunális szolgáltatást a Pannonvíz Rt. és a győri Kommunális Szolgáltató Kft. végzi. Az elmúlt években számos lehetőség nyílt arra, hogy a falu lakói bekapcsolódhassanak a közösségi életbe. A sportolni vágyó lányok, asszonyok számára iskolaidőban évek óta Asszonytorna kerül megszervezésre. Daloskedvű nagyanyáinkat az Asszonykórus fogja össze, de számos programot kínál a Nygdíjas Klub is. A Diabetes Klub a cukorbetegek tapasztalatainak cseréjét, a betegség könnyebb elfogadását teszi lehetővé. A fiatalok összefogását segíti az Albert atya által szervezett íjászkodás. Évtizedes hagyománnyal rendelkezik a „Vigalmi Bizottság” által a farsangi időben megrendezésre kerülő Vállalkozók Bálja, csakúgy, mint az Óvoda által szervezett Szüreti Mulatság. Ravazd többedszerre adott helyet a Mediawave szervezte Bakonyalji Vigasságok. Ravazd a történelmi emlékeken túl természeti értékekben ― erdőkben, vizekben ― is gazdag település. A kirándulni vágyók kiépített gyalogos és kerékpáros útvonalon barangolhatják be a falut körülölelő erdőt. A turistajelek mellett tájékoztató táblák szolgálják a túrázókat, melyek képes illusztrációkkal hívják fel a figyelmet a védett állatokra és növényekre. A Ravazdot Sokorópátkával (Vadalmással) összekötő tanösvény mellet több, kevésbé ismert, ámde szép hely bújik meg a fák között. Ilyen például a gici emlékmű, mely hatalmas szelídgesztenye fák alatt található (Sokorópátka felé haladva a tanösvényről az első esőbeállónál balra letérve a műúton közelíthető meg); valamint a jánosházi erdészház, ahol a múlt század közepéig közigazgatásilag a faluhoz tartozó házak álltak (a Ravazdot Tényővel összekötő erdei műútról jobbra letérve érhető el). Mindkét említett helyen pihenő és tűzrakóhely áll a kirándulók rendelkezésére. Említést érdemel még a falu határában található Józsa Lászlóról elnevezett cserkésztábor, mely nyaranta folyamatos táborozási lehetőséget nyújt a cserkészek, illetve más csoportok számára. A falutól kissé távolodva szintén számos látnivaló akad a környéken: mindössze 5 km-re található a Világörökség részévé nyilvánított, egész évben látogatható Pannonhalmi Főapátság; történelmi múltjával emelkedik ki a még romokban is megkapó cseszneki vár (25 km-re délre a falutól, a 82. számú főút mentén), s természetesen nem hagyhatjuk ki a közeli nagyváros, Győr, történelmi és kulturális értékeit sem. A Ravazdra látogatók a Kisalföldi Erdőgazdaság Ravazdi Erdészetének Erdei Iskolájában a cserkésztáborban kaphatnak szállást.

Ravazd község Győr-Moson-Sopron megye délkeleti részén helyezkedik el. A személyvonatok többsége nem áll meg a vasúti megállóhelyen, kihasználatlanság miatt. A tömegközlekedés autóbusszal történik. Kétóránként van összeköttetés a megyeszékhellyel. Műszakváltások idején természetesen sűrűbben közlekednek a járatok. Mind a település és környékének turisztikai nevezetességét meglátogató turisták, mind a település lakóinak természetes igénye volt a közlekedés komfortos körülményeinek kialakítása.

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács pályázata keretében, a Magyar Állam és az Európai Unió segítségével falunkban két helyszínen sikerült korszerűbbé, komfortosabbá tenni az autóbuszmegállóhelyeket és környéküket.

1. Ravazd, Paphely u. és Lukashorog u. kereszteződésében lévő megállóhely korszerűsítése

Ezen a helyszínen egy régi, leromlott állapotú téglából épült váróhelyiség állt, a leszállóhelyen nem volt várósziget, sem lehajtóág, a buszok csak az úttesten ill. arról kicsit lehúzódva tudtak csak megállni. A régi váróépület elbontása után, új, fából ácsolt, 10 m2-es váróhelyiséget helyeztünk el, lekanyarodóívet és szigetet építettünk ki, rendeztük a környezetet. A munka végeztével elmondhatjuk, hogy esztétikus, biztonságos le- és felszállóhelyet sikerült kiépítenünk.

Előtte

Utána

2. A pannonhalmi út melletti buszmegálló cseréje

Ravazdról a kistérségi központba, Pannonhalmára vezető út melletti, régi elavult és megrongált buszváró épületet a faluban elhelyezett másik váróépülettel harmonizáló típusú és anyagú váróépülettel cseréltük ki.

Előtte

Utána



2010